A kohászok régóta tudják, hogy a réz fertőtlenítő tulajdonságokkal rendelkezik. A FAVI fejlesztői sajnálták, hogy a réznek ezt a tulajdonságát még nem használták fel eddig. Egy csapat elkezdett antimikrobiális rézberendezéseket kifejleszteni a kórházak számára. A prototípus hamarosan ígéretes eredményeket adott, ám Zobrist-ot (vezérigazgató) zavarta a termékek színe, mivel számára a réz vöröses színe a régi 19. századi szanatóriumok nem teljesen pozitív világát idézte fel. Zobrist (vezérigazgató) megkérdezte csapatát, hogy a prototípust el tudják-e készíteni ezüstszínű ötvözetből, hogy úgy csillogjon, minta rozsdamentes acél, s így modern berendezés hatását keltse. A csapat nem értett egyet: Ennek egyszerűen nincs értelme – mondták. Az ötvözethez hozzáadott anyag miatt a réz elveszíti antiszeptikus tulajdonságát – gondolták. Zobrist megértette emberei véleményét, de végül mégis sikerült rávennie a csapatot, hogy mégis próbálják meg. Mindenki meglepetésére és még mindig tisztázatlan okokból az ezüst színű ötvözet nemcsak megőrizte a réz antiszeptikus tulajdonságait, hanem javította is őket. Új piac nyílt a FAVI számára. A termékfejlesztési folyamatot, amelyet a FAVI használt az áttörés eléréséhez, egy japán professzor, Shoji Shiba közreműködésével fejlesztették ki. Ebben a fejlesztési módszertanban fontos szerepet játszik az érzelem, a szépség és az intuíció.

 A 1990-as években Zobrist-t (CEO) és néhány kollégáját elgondolkodtatta a következő: az öntödék mindig ötvözeteket állítanak elő, mivel a tiszta réz nem formázható. Mi lenne, ha a FAVI képes lenne a lehetetlenre – és átformálná a piacot 100%-os tiszta réz öntéssel. Elkezdtek dolgozni rajta. Lenne kereslet egy ilyen termékre? Nem volt semmi ötletük róla, de nem érdekelte őket a piacelemzés. A tiszta réznek van elektromos vezetőképessége, ami az ötvözeteknek nincs, tahát egy ilyen termékre biztosan lesz kereslet. Nem a pénzügyi szempontok szolgáltatták a motivációt, hanem az új ötlet szépsége nyűgözte le őket. 

Kétévnyi munka után sikerült a céljukat elérni és ahogy elképzelték, egy piac nyílt meg előttük.

Egy vidéki csapatnak volt egy ötlete: Panzió a betegek számára, hogy így némi szünetet tudjanak biztosítani a beteg elsődleges gondozójának. A legtöbb beteg esetében a Buurtzorg orvosi ellátást nyújt, de gyakran a beteg férje vagy felesége, néha a beteg gyermeke az, aki valójában az elsődleges gondozó. Nem ritka, hogy a férj vagy feleség is idős, s így hamarabb kimerül a beteg folyamatos gondozása során. A túl sok teher miatt a gondozó is lebetegedhet. Nagyszerű lenne, gondolta az egyik ápolói csapat, ha lenne egy olyan hely, ahol egy-két napra, vagy akár egy hétre is be tudják fogadni betegeinket. Szállással és teljes ellátással, valamint gondozással szolgálnának. Lehetővé téve, hogy a betegeink elsődleges gondozója pihenhessen. Az egyik ápoló örökölt egy vidéki kis parasztházat. A csapat ezt alakította át Buurtzorg panzióvá. A Teal szervezetekben az egyes önmenedzselő csapatok döntésén múlik az egyes innovatív ötletek intézményesítése: Ha a többi önmenedzselő csoportnak is megtetszik az ötlet, s mások is kialakítanak ilyen panziókat, akkor akár egy új szolgáltatás is kifejlődhet az ötletből; ha nem, akkor megmarad helyi kezdeményezésnek.

A Buurtzorg-csoport két ápolója eddigi tapasztalatai alapján megállapította, hogy az idős emberek gyakran esnek a csípőjükre. A csípőpótlás egy rutin műtét, de a betegek nem mindig épülnek fel teljesen. Felmerült a kérdés: van e arra lehetőség, hogy a Buurtzorg megakadályozza az idősebb betegek elesését? A két ápoló kísérletezni kezdett és partneri kapcsolatot alakított ki a szomszédságukban dolgozó gyógytornásszal. Olyan apró változástatásokat javasoltak az ügyfeleiknek, melyekkel az otthoni belső tereket biztonságosabbá tudják tenni. Illetve olyan praktikus ötleteket is kidolgoztak, amelyek minimalizálják az elesés kockázatát. Más csapatok is érdeklődtek a módszer iránt, és a Buurtzorg+ elnevezésű baleset megelőzési program pedig az egész országban elterjedt. A két ápoló érzékelte az igényt és a Buurtzorg önszerveződésen alapuló működése megadta a szükséges felhatalmazást az ápolóknak ötletük kidolgozására.