AZ IMPULZÍV-VÖRÖS SZERVEZETEK JELLEMZŐI
Az első Impulzív-Vörös szervezetek a hódító hadseregek voltak: Ma az utcai bandák és szervezett bűnözői csoportok működnek ezen régi elvek alapján, miközben érdekes módon a mai világ legkorszerűbb technikai eszközeit használják.
Legfontosabb jellemzőjük a hatalom kényszerítő ereje a személyközi kapcsolatokban. Ha a vezető hatalma meggyengül, valaki azonnal megpróbál a helyébe lépni. A hatalom biztosítása érdekében a vezető a családtagjaival, bizalmasaival veszi körül magát, kisebb-nagyobb vezetői, bizalmi pozíciót adva nekik, s velük osztozik a megszerzett koncon, ezáltal biztosítva hűségüket. Cserébe a kisebb vezetők kordában tartják az alájuk tartozó embereket. Ebben a modellben a legfelső vezető hatalom érvényesítő ereje több szinttel lejjebb már csak korlátozva érvényesül, ráadásul a vezetők elég lobbanékonyak, azonnal meg akarják ragadnia azt, amit kinéztek maguknak, ezért ezek a szervezetek viszonylag törékenyek. A hatalom megtartása érdekében a vezető rendszeresen megbünteti azokat, akik vétenek a szervezet ellen, s akár kegyetlenkedéshez is folyamodik, mert a szervezetet a félelem és a behódolás tartja össze.
Az Impulzív-Vörös szervezetek a jelenre koncentrálnak, s bár nem túl jók a hosszabb távú tervezésben, de a gyorsan tudnak reagálni a fenyegetésekre és a lehetőségekre. Kiváló alkalmazkodó képességük miatt nagyon jól teljesítenek kaotikus viszonyok közepette, azonban stabil környezetben nem elég hatékonyak. A hatékonyság növelése iránti igény vezetett a Konformista-Borostyán paradigma kialakulásához.
To see the whole original article on Red organizations please click here.